Az unalmas egyetemi szorgalmi időszak furcsa dolgokat tud elhozni az emberből. Az egyik barátom kitanulta szabadidejében a webfejlesztést. Ártatlan hobbinak indult, de hamar elég kelendők lettek az oldalai, aztán ott is hagyta az egyetemet és most elég vígan elél belőle! Hát igen… A legnagyobb koponyák nem fejezték be az egyetemet vagy az iskoláikat…

Emlékszem, amikor először ült neki. Percenként kérdezgetett, mi lenne a megfelelő dizájn, mi a jó színhasználat, mi fejezi ki jobban az adott témát és sok hasonló kérdés. Nem igazán tudtam neki segíteni, mert nem értettem hozzá, szóval egy délután nekiültem és válogattam sok weboldal közül, ami szerintem jól néz ki. Rengeteg érdekes megoldással találkoztam. Két oldalra nagyon megmaradt az emlékezetemben.

Az egyik nagyon régi lehetett, igazából azt sem tudom, hogy lyukadtam oda ki, de egy e-sport csapat oldala volt még valamikor. Szerintem valami második világháborús játékkal játszhattak, mert az oldal csak egy képből állt, és ha a kurzorral rámentél a kép bizonyos elemeire egy kis szöveg buborék pattant fel és már is adta az információt a tagokról, versenyekről. Még egy kis zenelejátszó is bele volt szerkesztve, szerintem nagyon ötletes volt! A kép maga, szerintem a partraszállást akarta ábrázolni, elég zsúfolt volt, de lényegre törő és szerintem szép!

A másik oldal, ami nagy benyomás tett rám egy motoros webshop volt. Letisztult oldal, semmi sallang. Jól áttekinthető, lényegre törő. Ami szimpatikus volt, hogy oldalon volt egy sáv, ahol tudtál üzenni a boltnak, gondolom ide a kérdésedet, óhajod, sóhajod írhattad le. A működőképességét nem próbáltam ki, mert nem akartam tájékozódni semmiről, se pedig rendelni, de biztos hatékony ügyfélszolgálattal dolgoznak, ha már egy ilyen frappáns oldalt tartanak fel. Azt tudom, hogy továbbítottam az oldalt egy másik ismerősömnek, aki nagy motoros. Ő azt hiszem, még máig onnan rendel, mert minőségi termékek vannak jó áron, ráadásul nagyon kényelmes és gyors az egész!

Ezekhez hasonló oldalakat küldtem még a honlap készítő tanonc barátomnak. Én úgy mesélem mindig, hogy ezek az oldlak és az ő szorgos munkája tette azzá, amit most ő csinál. Emlékszem, amikor egy csajnak udvarolt és készített neki egy honlapot, amin ketten ülnek egy motoron és mennek a semmibe. Elég gagyi volt, mert semmi képszerkesztő tudással vágta össze a képet, de valamilyen formában még is bájos. Itt is kaptam feladatot még pedig azt, hogy motoros bukósisakokat válogassak ki, bár nem került végül a képre rá. Könnyű dolgom volt, mert az előbb említett motoros bolt oldaláról szedtem le a képeket, mert marhajó fotók voltak rajta.

Ilyen kalandozások árán gyárt most több cégnek honlapot. Amikor visszaemlékszek erre a sztorira, mindig megjön nekem is a kedvem valami újba belefogni. Addig kell kísérletezni az élettel, amíg tudunk és van rá lehetőségünk is. Lehetséges veszek egy kétkerekű fémparipát és aszfalthuligán leszek. Viccet félretéve, ha nem is ennyire vadul, de valami kétkerekű jószágba biztos befektetek. A hozzá való kiegészítőket pedig már tudom is honnan szerzem be!